Miért nem ingyenes?

Sokan nem értékelik kellő képen az ajándékba kapott dolgokat.
Viszonzás nélkül az Őserő ilyen formában nem lenne elérhető.
Semmi sincs ingyen, legfeljebb ajándékba kaptuk más “munkáját”.


Sokan nem értékelik kellő képen az ajándékba kapott dolgokat.

Észrevetted már, hogy mi történik, ha valamiért fizetni kell? Mindegy, hogy pénzzel, tárggyal, munkával vagy a szabadidővel kell fizetnie, mert az eredmény ugyan az. Megváltozik az emberek hozzáállása. Merem azt mondani, hogy jó irányba. Elgondolkoznak, komolyabbá, felelősségteljesebbé válnak. (Persze van, aki már ezekkel a tulajdonságokkal születik, de sokan nem.) Értékelik, megbecsülik és megtartják, sőt egyesek még gazdagítják is azt, amit így elértek.
Legyen szó egészségről vagy az élet más területéről, meg lehet ezt figyelni akárhol. Oly sok fiatal azért komolytalan, mert a cigaretta, az alkohol, a drog utólag “nyújtja be a számlát”. Biztos jobban vigyázna az egészségére, ha tudná hogy az árcédulán túl milyen árat kell fizetni ezekért az élvezetekért. De lehet szó autóvezetésről is. Amikor már tudjuk, hogy apuci helyett a karbantartásáért magunknak kell fizetni, akkor sokkal körültekintőbben kezdünk vezetni. Elég egy gyorshajtás, egy záróvonal átlépés, egy padkázás és ugrott a nyaralás.

Viszonzás nélkül az Őserő ilyen formában nem lenne elérhető.

Érhető az az elvárás, hogy akkor kell segíteni, amikor arra szükség van. Mindenkinek rosszul esne, ha a sürgősségi osztályon csak egy cetlit találnánk, miszerint “Most a megélhetésünkért dolgozunk, jöjjön vissza hétvégén és akkor ingyen önkéntes alapon ellátjuk Önt. Lehet, hogy hétvégére kicsit fáradtak és ezért türelmetlenek is leszünk, de ugye ez elfogadható a főállásunkra való tekintettel? Ja… és aki a listán a 6. az csak két hét múlva szombaton jöjjön. Tudniillik, egy nap alatt nem lehet annyit elvállalni, mint egy hét alatt.”

Van, ahol az önkéntes munkával biztosítható az elvárt minőségi szolgáltatás és van, ahol ez csak fizetés ellenében tartható fent. Az Őserő a példához hasonlóan csak korlátozott keretek között lenne elérhető, ha mindenki fizetés helyett ajándékba kapná az időnket. Mert nem az Isten és az Égi segítők munkája után kérünk pénzt, hanem azért a részért, amit mi emberként teszünk hozzá. Mi a kezelés előtt, alatt és után az időnket ajándékozzuk oda. Miért lenne “bűn”, ha ezért viszonzást kérünk idő, pénz vagy más formába? Mindezt csak a megtapasztalási időszak után és csak akkor amikor elégedett azzal, amit kapott. Ha Isten valóban “bűnnek” tartaná ezt, nem működne ebben közre és nélküle ugyebár az egész nem működne. Ezért is mi abban hiszünk, hogy mind a viszonzott, mind a viszonzás nélküli munkának megvan a maga helye és szerepe az életben. Az élet nem a pénzről szól, de ez nem azt jelenti, hogy a pénz az élet ellen való. Megfelelően használva az életet segíti és értéket teremt.

Semmi sincs ingyen, legfeljebb ajándékba kaptuk más “munkáját”.

Népszerű és gyorsan terjedő láz a “mindent, ingyen és azonnal”. Aki veszi a fáradtságot és megfigyeli a való életet rájön, hogy ez nem természetes. Minden lény – legyen az növény, állat vagy ember – ajándékba kapja az életet és az élethez szükséges körülményeket. De egyik fa sem szívja fel a tápanyagot a másik helyett. Egyik kiscsibe sem töri fel a héjat a másik helyett – sőt, még a tyúkanyó sem teszi ezt meg helyette. Ajándékba kapjuk az egészséget, de ha eltékozoljuk meg kell fizetni az árát, különben nem tanulnánk belőle. A szertetet és a szerelmet is ajándékba kapjuk, de ha nem fizetünk érte az időnkkel, a figyelmünkkel, akkor ezek is elveszítik valódi értéküket. Az egész Természet egy kölcsönös “kapok valamit, adok valamit” körforgás. A növény kap széndioxidot és ad oxigént. Az állat kap oxigént és ad széndioxidot. Nem ingyen adja, de nem is pénzért veszi. Mindegyik tudja mi a dolga és teszi is azt. Nem okoskodik és nem keres kibúvót. Nevezhetjük ezt ösztönnek, lelkiismeretnek, isteni akaratnak, valami természeti törvénynek, vagy ahogy akarjuk. A lényeg változatlan: kölcsönösen adni és kapni. Mindenre igaz ez, egy kivétellel. És az a forrás. Isten. Mit adhatnál annak, akié minden? Aki mindenben benne van? Akiben minden benne van? Akin kívül nincs más? Őszintén kíváncsi vagyok… írd meg, ha inspirált választ érzel magadban. Az én válaszom jelenleg az, hogy megbecsülöm azt, amit kapok és kifejezem a hálámat úgy, ahogy tőlem telik.